Vegán életmód hatása környezetünkre

Ki az a vegán?

A vegánok kizárólag növényi alapú ételeket fogyasztanak, teljes mértékben mellőzve az állati eredetű termékeket. Ez a táplálkozási forma először Amerikában vált népszerűvé, ahol a lakosság körülbelül 3,2%-a, azaz mintegy 7,3 millió ember követi a vegán diétát.

A vegán étrend

A növényi érkezésről többet olvashatsz Amit a vegán étrendről tudni kell cikkünkben.

Nem csak egy étrend

A vegán diéta több, mint puszta étkezési szokás; az állatok bezárása, megölése és fogyasztása etikai kérdéseket vet fel. Nézzük a problémát egy másik szemszögből: nem maga a hús- és tejtermék fogyasztás a probléma, hanem a mértéktelenség. Az egyre növekvő hús- és tejfogyasztás embertelen körülményeket teremtett a gyártóüzemekben, amely mára ipari méretekben zajlik.

A vegán környezetvédelem elutasítja az emberi felsőbbrendűség gondolatát, különösen mivel az ember számára növényi alapú forrásokból is hozzáférhetők a szükséges tápanyagok. Számos állat szenved és eszik meg több növényi táplálékot, mint amennyi hús formájában az emberhez kerülne, ami felveti a lehetőségét annak, hogy sokkal több éhező ember táplálható lenne a világon, ha ezeket a növényeket közvetlenül az emberek fogyasztanák. A veganizmus nem csupán az állatok védelmét szorgalmazza, hanem a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt helyez, tekintettel a gyorsan növekvő ipari tevékenységek klímaváltozást előidéző hatásaira.

Az állattartás nagyobb igényű, mint a spárga termesztés

A Föld természeti erőforrásainak gazdálkodása szempontjából az állattartás jóval igényesebb, mint a vegán életmód. Az állattartás nagy területeket, ivóvizet és energiát igényel, emellett jelentős mennyiségű káros anyagokat is kibocsát.

Az állattenyésztés jelentős mennyiségű takarmányt igényel az állatok testsúlyának növekedéséhez. Lucas Reijnders az Amszterdami Egyetemről és Sam Soret a Loma Linda Egyetemről 2003-ban azt állapították meg, hogy 1 kg fogyasztható marhahús fehérjének előállításához több mint 10 kg növényi fehérje szükséges, ami jelentős üvegházgáz-kibocsátással jár a gabonatermesztés folyamatában. Ezenfelül az állattartó gazdaságok különféle hulladékokat és szennyvizet is termelnek, amelyek szintén hozzájárulnak az üvegházgázok kibocsátásához.

Tanulmányok szerint:

Az Oxfordi Egyetem tanulmányozta, hogy milyen hatással van a mezőgazdasági ipar a környezetre. Ennek során 40 ezer farmot vizsgáltak meg 119 országban, figyelembe véve a víz- és légszennyezést, valamint a klímaváltozást előidéző gázok kibocsátását.

A tanulmány megállapította, hogy az egyének akár 73%-kal is csökkenthetik ökolábnyomukat, ha kiiktatják étrendjükből a tejtermékeket és a húsokat. Ez lényegesen hatékonyabb, mint egy elektromos autó vásárlása vagy a légi utazás teljes mellőzése. Ezek a megállapítások érvényesek az úgynevezett „fenntartható” vagy „organikus” állattartás esetében is.

Ha abbahagyjuk az állattenyésztést, a termőföld használatát is jelentősen, negyedére csökkenthetjük: 4 milliárd hektárról 1 milliárd hektárra. Ezáltal több földet fordíthatunk az emberiség táplálására, így a hamarosan elérhető 10 milliárd fős népesség is megfelelő táplálékhoz juthat, ha az élelmiszerellátó rendszert növényi alapúvá alakítjuk át.

Lehetőség nyílik arra is, hogy újratelepítsük az esőerdők nagy részét és visszaadjuk a területeket a vadon élő állatoknak, ezáltal lelassíthatjuk, sőt, sok esetben meg is fordíthatjuk a fajok kihalását. Jelenleg a Földön élő nagytestű gerincesek össztömegének 34%-a ember, 62%-a háziasított állat, és mindössze 4%-a a vadon élő állatoké.

Az állatokat is etetni kell valamivel, az embereket ki fogja?

A hús és egyéb állati termékek előállításának csökkentése nem csak a bolygó megőrzése és a fenntarthatóbb életmód szempontjából előnyös, hanem a környezeti hatások mérséklése és az emberek életszínvonalának javítása szempontjából is. Az állattenyésztés jelentős hatással van az emberekre, különösen a beteg és szegény rétegekre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint évente több mint 20 millió ember hal meg alultápláltság következtében, és körülbelül egymilliárdan szenvednek krónikus éhségtől.

Az állatok etetésére fordított növényeket közvetlenül az emberek táplálására is felhasználhatnánk. Jelenleg a termelt élelmiszer egy jelentős részét állatoknak adjuk, amely nem csak a globális éhezési helyzetet súlyosbítja, hanem az éghajlatváltozást is fokozza. Ez a gyakorlat abszurd: a növényi táplálékot egy állaton keresztül "megesszük". A globális éhezés súlyos probléma, különösen mivel az éhező gyermekek 80%-a olyan országokban él, ahol bőséges az élelmiszer, de az állatok kapják a felesleget az emberek helyett.

                                                                     Kép forrása: https://www.nestle.hu/media/news/vegan-etrend-fenntarthatosag

Reméljük, hogy ez a cikk új perspektívákat nyitott a vegán életmód és a környezetre gyakorolt pozitív hatásai felé. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogyan járulhatunk hozzá bolygónk védelméhez mindennapi döntéseinkkel. A vegán étrend nem csak állatok millióinak életét mentheti meg, de a Földünk jövőjének alakulásában is kulcsszerepet játszik. Ösztönözzük egymást, hogy vegyük fontolóra az állati termékek fogyasztásának csökkentését, ha nem is teljes mértékben, de lépésről lépésre. Köszönjük, hogy elolvastad a cikkünket, és reméljük, hogy inspiráló volt számodra a fenntarthatóbb életmód felé tett lépésekben.

Nézd meg vegán termékeinket: Mentes Market vegán termékek

Források:

https://maveg.hu/uj/veganizmus/

https://www.eletmod-magazin.com/vega-vegan/vegan-dieta-etikai-hattere

https://www.vegetarianus.info/ki-miert-vegetarianus-vegan/koernyezetvedelem

https://prove.hu/a-veganizmus-pozitiv-elonyei-a-gazdasagra-egeszsegre-kornyezetre-es-az-allatokra/